Szép.♥

Nézz rám, láthatod, hogy mégsem fáj,
Tönkretenni nem tudtál.
Nézz rám! Én vagyok a boldogság!
Nem gondolok többé rád,
ezután soha már!

Egy könny fut az arcomon,
Ne félj, már nem vállalom.
Talán egy kis porszem a szemembe ment,
Igen, így történt, nem sokat jelent.

Nézz rám, láthatod, hogy mégsem fáj
Bennem végleg elmúltál
Nézd a mosolygó arcomat, nézd én vagyok a boldogság!
Nem gondolok többé rád,
ezután soha már!

Egy könny fut az arcomon,
Ne félj, már nem vállalom.
Talán egy kis porszem a szemembe ment,
Igen, így történt, nem sokat jelent.
Semmit nem jelent.

Igenaz.

Nem írtam már 3 napja....
nembaj, most írok "pár" sort, már kikívánkozik.

Kezdjük ott, hogy évnyitó....
Ez is eljött. a termet megtöltötte fiúk és lányok hangjának egyvelege. morajlott az osztály. én a terem leghátsó sarkában húzta meg magam, jópár lány társaságában. beszéltünk pasikról, a nyárról, ajándékokról, szóval minden olyan témáról, ami csajos. igen, ezek lennénk mi. egy nyüzsgő kis közösség, csöppet harsány hanggal. mint amikor...óóó...nem lövöm le a végét.:)
szóval. szakadt az eső és mindenki jól megázott, mire beért az iskolába, de vidámak voltunk, hogy ennyi idő után láthattuk egymást. a tanévnyitó ünnepélyt a termünkben kellett végighallgatni, persze úgy, h lent mikrofonba mondták a dolgokat és mi a folyosó legvégén vagyunk, így mi csak foszlányokat hallhattunk a beszédből. Az egész osztály búgott, azt se vettük nagyon észre, amikor a Himnusz meg a Szózat jött...csak élveztük azt, hogy újra együtt lehetünk, hogy nevethetünk a lányos hülyeségeinken...:D

Azt hiszem. mára ennyit írok csak...:/ szétjött a billentyűzetem de ezt ink. máskor mesélem el....asszem nagyon kapni fogok.:S:S

xoxo.